2009-02-27
Farsangi fánk
másnéven: szalagos fánk.
A legkényesebb kelt tészta! Sütése nem egyszerű, de minél többször próbálod, annál jobb lesz :-)
Hozzávalók 28-30 db fánkhoz:
1/2 kg liszt, 3 dkg élesztő, 5 dkg porcukor, 5 dkg vaj, 2 tojás sárgája, 1 pohárka rum (plusz 1 másik :) csipet só, kb 1/2 liter tej, kb 1 liter olaj a sütéshez
A liszt, a gyúródeszka, a konyha, a kezünk, a fakanál ne legyen hideg!
3 dl langyos tejjel, az élesztővel, 1 kanál porcukorral, 3 kanál liszttel félsűrű kovászt készítünk. A többi porcukorral a tojássárgákat elkavarjuk, az érett kovászhoz adjuk, jól elkeverve hozzáöntjük a langyos vajat, a csipet sót, a lisztet, és annyi langyos tejet, hogy lágy, kalácstészta sűrűségű tésztát kapjunk. Fakanállal, géppel, vagy egy kitartó családtaggal kb 20 percig dagasztjuk. A tetejét liszttel megszórjuk, tiszta kendővel letakarjuk, és langyos helyen jó másfélszeresére kelesztjük. Utána jól lisztezett deszkára borítjuk, és a kezünkkel ujjnyi vastagra szétnyomkodjuk. Fánkszaggatóval vagy nagyobb pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, és lisztezett deszkán, kendővel letarkarva még kb fél óráig kelesztjük. De vigyázzunk, ne keljen túl! A szaggatáskor leeső széleket össze lehet gyúrni, és abból is fánkot szaggatni, keleszteni, és a legvégén kisütni.
Most jön a csínja-bínja!
Nem könnyű jól kisütni: ha túl forró az olaj, túl gyorsan sül, nincs ideje megkelni, nem lesz szalagos, és nyers marad a közepe, viszont ha ezért tovább hagyod, akkor pedig megég a külseje; ha viszont nem elég forró az olaj, akkor tocsogni fog, mert nagyon megszívja magát, mire megpirul. Bő, középforró olajban, egyenletes tűznél kell sütni (zsírban is lehet, de abból többet szív magába, mint az olajból). Az olaj hőfokát érdemes 1 próbafánkkal megállapítani. A deszkán megkelt fánk felső része kerüljön a sütéskor alulra, egyszerre csak annyit süssünk, amennyi kényelmesen belefér a serpenyőben, hogy legyen helyük megkelni. Az első oldalát a fánkoknak fedő alatt süssük, pár perc, utána megfordítjuk, és fedő nélkül sütjük tovább (a fedőn víz lesz mikor leveszed, vigyázz, ne csöpögjön az olajba). Szűrőkanállal vagy két villával szedd ki az olajból, és itatós papírral bélelt tálba tedd. Meg lehet szórni víníliás porcukorral. Legfinomabb hozzá a sárgabarck lekvár.
Jó étvégyat, és sikeres próbálkozást!!
A legkényesebb kelt tészta! Sütése nem egyszerű, de minél többször próbálod, annál jobb lesz :-)
Hozzávalók 28-30 db fánkhoz:
1/2 kg liszt, 3 dkg élesztő, 5 dkg porcukor, 5 dkg vaj, 2 tojás sárgája, 1 pohárka rum (plusz 1 másik :) csipet só, kb 1/2 liter tej, kb 1 liter olaj a sütéshez
A liszt, a gyúródeszka, a konyha, a kezünk, a fakanál ne legyen hideg!
3 dl langyos tejjel, az élesztővel, 1 kanál porcukorral, 3 kanál liszttel félsűrű kovászt készítünk. A többi porcukorral a tojássárgákat elkavarjuk, az érett kovászhoz adjuk, jól elkeverve hozzáöntjük a langyos vajat, a csipet sót, a lisztet, és annyi langyos tejet, hogy lágy, kalácstészta sűrűségű tésztát kapjunk. Fakanállal, géppel, vagy egy kitartó családtaggal kb 20 percig dagasztjuk. A tetejét liszttel megszórjuk, tiszta kendővel letakarjuk, és langyos helyen jó másfélszeresére kelesztjük. Utána jól lisztezett deszkára borítjuk, és a kezünkkel ujjnyi vastagra szétnyomkodjuk. Fánkszaggatóval vagy nagyobb pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk, és lisztezett deszkán, kendővel letarkarva még kb fél óráig kelesztjük. De vigyázzunk, ne keljen túl! A szaggatáskor leeső széleket össze lehet gyúrni, és abból is fánkot szaggatni, keleszteni, és a legvégén kisütni.
Most jön a csínja-bínja!
Nem könnyű jól kisütni: ha túl forró az olaj, túl gyorsan sül, nincs ideje megkelni, nem lesz szalagos, és nyers marad a közepe, viszont ha ezért tovább hagyod, akkor pedig megég a külseje; ha viszont nem elég forró az olaj, akkor tocsogni fog, mert nagyon megszívja magát, mire megpirul. Bő, középforró olajban, egyenletes tűznél kell sütni (zsírban is lehet, de abból többet szív magába, mint az olajból). Az olaj hőfokát érdemes 1 próbafánkkal megállapítani. A deszkán megkelt fánk felső része kerüljön a sütéskor alulra, egyszerre csak annyit süssünk, amennyi kényelmesen belefér a serpenyőben, hogy legyen helyük megkelni. Az első oldalát a fánkoknak fedő alatt süssük, pár perc, utána megfordítjuk, és fedő nélkül sütjük tovább (a fedőn víz lesz mikor leveszed, vigyázz, ne csöpögjön az olajba). Szűrőkanállal vagy két villával szedd ki az olajból, és itatós papírral bélelt tálba tedd. Meg lehet szórni víníliás porcukorral. Legfinomabb hozzá a sárgabarck lekvár.
Jó étvégyat, és sikeres próbálkozást!!
Címkék: rekkrecept
2006-05-06
A rekk-blog használatáról
Üdvözlünk a REKK internetes szakmai fórumán, a rekk-blogon! Kérünk, szánj néhány percet az alábbi ismertető átolvasására.
A rekk-blogot a REKK munkatársai hozták létre, elsősorban saját maguk és a kutatási témáik iránt érdeklődő közönség (legyen az szakmai vagy laikus) szórakoztatására és talán okulására is. A blog célja a minket foglalkoztató témákhoz való hozzászólás, a véleménynyilvánítás és a vitázás. A bejegyzések többnyire rövidek lesznek, céljuk sokkal inkább a konstruktív viták generálása, mintsem megfellebbezhetetlen igazságok kinyilvánítása.
A blog stílusa - reményeink szerint - az ebéd utáni kávézós beszélgetések hangulatát fogja közvetíteni. Egymás megszólításához javasoljuk a műfaji sajátosságoknak megfelelő udvarias tegeződést. Minden, hasonló stílusban született hozzászólást szívesen látunk. Egyben kérünk arra, hogy tisztelj meg minket és a blog többi olvasóját hozzászólásaid aláírásával. Természetesen választott nevet is használhatsz, de tedd ezt konzisztensen!
A hozzászólásokat egyelőre nem moderáljuk, bízva az érdeklődő közönség vitakultúrájában. És ha már vitakultúra: a szakmai viták szokásainak megfelelően kérünk arra, hogy amennyiben számszerű ténymegállapítást teszel vagy egyértelműen mástól származó gondolatot idézel, hivatkozd le annak forrását.
A rekk-blog bejegyzéseit a REKK munkatársai írják. Itt megjelent írásaik magánvéleményt tükröznek, mégha azt többé-kevésbé a kutatóközpont más tagjai is osztják esetleg. Az itt megjelent írások más fórumokon történő idézésekor alapvető elvárásnak tartjuk a forrás pontos és egyértelmű megjelölését.
Köszönjük figyelmedet, a bloggoláshoz pedig jó szórakozást kívánunk!
A REKKesek
A rekk-blogot a REKK munkatársai hozták létre, elsősorban saját maguk és a kutatási témáik iránt érdeklődő közönség (legyen az szakmai vagy laikus) szórakoztatására és talán okulására is. A blog célja a minket foglalkoztató témákhoz való hozzászólás, a véleménynyilvánítás és a vitázás. A bejegyzések többnyire rövidek lesznek, céljuk sokkal inkább a konstruktív viták generálása, mintsem megfellebbezhetetlen igazságok kinyilvánítása.
A blog stílusa - reményeink szerint - az ebéd utáni kávézós beszélgetések hangulatát fogja közvetíteni. Egymás megszólításához javasoljuk a műfaji sajátosságoknak megfelelő udvarias tegeződést. Minden, hasonló stílusban született hozzászólást szívesen látunk. Egyben kérünk arra, hogy tisztelj meg minket és a blog többi olvasóját hozzászólásaid aláírásával. Természetesen választott nevet is használhatsz, de tedd ezt konzisztensen!
A hozzászólásokat egyelőre nem moderáljuk, bízva az érdeklődő közönség vitakultúrájában. És ha már vitakultúra: a szakmai viták szokásainak megfelelően kérünk arra, hogy amennyiben számszerű ténymegállapítást teszel vagy egyértelműen mástól származó gondolatot idézel, hivatkozd le annak forrását.
A rekk-blog bejegyzéseit a REKK munkatársai írják. Itt megjelent írásaik magánvéleményt tükröznek, mégha azt többé-kevésbé a kutatóközpont más tagjai is osztják esetleg. Az itt megjelent írások más fórumokon történő idézésekor alapvető elvárásnak tartjuk a forrás pontos és egyértelmű megjelölését.
Köszönjük figyelmedet, a bloggoláshoz pedig jó szórakozást kívánunk!
A REKKesek
Bemutatkozás
A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) a Budapesti Corvinus Egyetemen működő szakmailag független, non-profit szervezet. A REKK célja az üzletileg és környezeti szempontból is fenntartható vezetékes energiaszolgáltatási piacok kialakításához való szakértői hozzájárulás.
A kutatóközpont tagjai az egyetem kapcsolódó szakterületekkel foglalkozó oktatói, főállású kutatók és ösztöndíjas diákok. A tagok tudományos elméleti és módszertani felkészültségen túl szabályozói gyakorlattal és államigazgatási tapasztalattal is rendelkeznek.
Tevékenységeinkről bővebben honlapunkon olvashatsz.
A kutatóközpont tagjai az egyetem kapcsolódó szakterületekkel foglalkozó oktatói, főállású kutatók és ösztöndíjas diákok. A tagok tudományos elméleti és módszertani felkészültségen túl szabályozói gyakorlattal és államigazgatási tapasztalattal is rendelkeznek.
Tevékenységeinkről bővebben honlapunkon olvashatsz.